Óriási hírnevéről saját maga gondoskodott egy könyvvel, „Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében”, melyet később Goethe fordított le.
Kalandos, szenvedélyes életét erős öntetszelgő túlzásokkal ábrázoló önéletrajza a kor érdekes emberi dokumentuma. Érdekből, sértettségből, vagy dühből gyilkosságoktól sem riadt vissza.
Élete során többször bebörtönözték, többek között az Angyalvárba is. Rengeteg verekedés, botrány és emberölés fűződik a nevéhez. Ennek ellenére VII. Kelemen pápa több megbízást adott neki. I. Ferenc, francia király megrendelésére pedig elkészíti a híres sótartót/Saliera (ma KHM, Bécs), melyért cserébe a király Petit-Nesle várát adományozta a művésznek. Másik fő munkájaként a firenzei Perszeusz bronz szobrot tartják számon (Loggia dei Lanzi). Érdekesség, hogy Cellini saját önarcképét is elhelyezte a szobor tarkóján.
Ebben a korban az ékszerek és ötvöstárgyak tervezését a legnevesebb művészek is szívesen vállalták, így Ghiberti, Verrocchio, Michelangelo, Ghirlandaio, de ritkán akadt közülük olyan, aki a kivitelezést is maradéktalan pontosággal elvégezte volna. Az ékszerkészítés során drágakőként főleg rubint, smaragdot, gyémántot és zafírt alkalmaztak, e négy kő ugyanis a reneszánsz idején a négy elemet jelképezte: a rubin a tüzet, a smaragd a földet, a gyémánt a levegőt, a zafír a vizet. Érdekes dolgot olvashatunk Cellini önéletrajzában a gyémántporra vonatkozóan is, szerinte ugyanis ez egy olyan méreg, mely lassan, 4-5 nap alatt biztos halált okoz. Finom szilánkjai – a gyémánt rendkívüli keménysége következtében- igen élesek, hegyesek, ezáltal átfúrják a beleket. Őt is ezzel akarták börtönében megmérgezni, azonban szerencséjére az ékszerész -kihez ellenségei a gyémántot összetörni vitték- kicserélte ezt és helyette a berill ártalmatlan porát adta. 1560-ra Cellini népszerűsége csökkent (jelentős szerepet játszott ebben összeférhetetlen természete…), és ekkor az íráshoz fordult. 1565-ben elkészül híres műve, az „Értekezések az aranyművességről és a szobrászatról”.
Ennek köszönhetően minden más reneszánsz művésznél többet tudunk róla és munkásságáról.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
2020. 09. 20.