Címke: gyöngy

Melo Melo, a gyöngyök királynője

blog

A gyöngyöket a világ legkeresettebb drágakövei és ékszerei között tartjuk számon. A Melo Melo (más néven sárkánygyöngy) több szempontból is különleges helyet foglal el a gyöngyök között. A földkerekség legértékesebb gyöngyéről van szó, mely rekordokat döntögető árát bonyolult mintázatának köszönheti, hiszen felülete úgy néz ki, mintha lángok táncolnának rajta. A Melo gyöngy értéke a ritkaságából és a természetes szépségéből fakad. Évtizedekbe telik, amíg egy Melo csiga egy ilyen gyöngyöt hordható méretűre növeszt. Mi is az a Melo Melo gyöngy? A Melo Melo gyöngyök a „Volutidae” nevű tengeri fajból, más néven Melo csigából származnak. A gyöngyök színe a barnától a bronzig terjed, a narancssárga a legkeresettebb szín. Általában az Andamán-tengerben, valamint a Dél-kínai-tengerben gyűjtik, így megtalálható Kambodzsában, Thaiföldön, Mianmarban és Vietnamban…

Tovább

A szűz királynő

blog

I. Erzsébet (1533-1603) A királynő meghatározó szerepet töltött be a reneszánsz kori Anglia divatjában, amely követte a spanyol udvar által diktált trendet. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt, jellegzetes fűzőt viselt, mely még inkább hangsúlyozta derekát, arcát hófehérre festette, hogy egykori himlőjének nyomait eltüntesse.   Uralkodása idején nagyszámú állami portré készült róla, melyeken gyakran jelenik meg burkolt, vagy kevésbé leplezett formában a katolikus egyháztól való elszakadás igénye, hiszen hol a spanyol armada pusztulása szolgál háttérként, hol Erzsébet ruhája és ékszerei utalnak független törekvéseire. Előszeretettel használt ugyanis igazgyöngyöt (Szűz Mária szimbólum) mely azt sugallja, hogy a Szent Szűz kultusza helyébe immár a szűz királynő adorációja léphet. A Ditchley-portrén (1592.) egy tetőtől talpig felékszerezett királynőt látunk, olyan fölényes terjedelmű ruhában, mely szinte…

Tovább

A fényűző reneszánsz gyöngyös csodái

blog

A gyöngyök mindig önálló kasztot alkottak a drágaköveken belül. A XV. század újvilági tengereinek ajándéka még akkor is különc maradt, ha szépségben és értékben vetekedett a gyémánttal, smaragddal, vagy akár a rubinnal. Az a tény, hogy egy élőlénytől származik misztikussá, egyben hőn áhítottá tette. Az öreg kontinens arisztokrata, ill. tehetős polgári/kereskedő rétege néma ’hadjáratot’ indított a lehető legtöbb gyöngy megszerzéséért, hiszen az ekkorra már alapvető státuszszimbólummá vált. Térhódítása Kleopátra királynő nevéhez fűződik, aki lakomáján –egy szem pompás gyöngy segítségével – megnyert egy fogadást Antoniusszal szemben. Az Amerikából beáramló gyöngyök elindították a ’gyöngy-korszakot’ Európában, hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy külön szabályozni kezdték mely társadalmi rétegek birtokolhatják és viselhetik. A képeken látható ragyogó reneszánsz násfák rövid betekintést nyújtanak abba, ahogyan a kor…

Tovább

La Pelegrina / Ha egy galamb gyöngyöt tudna tojni….

blog

A ’Pelegrina’ a világ egyik leghíresebb gyöngye. Története a XVI. sz. közepéig nyúlik vissza, ekkor találta meg egy afrikai rabszolga Santa Margarita sziget partjainál. A gyöngyöt felajánlotta gazdájának, aki cserébe szabadságot biztosított számára. 1660-ban hallunk róla újra, IV. Fülöp spanyol király vásárolta meg lánya, Mária Terézia számára. Esküvői ajándéknak szánta, hiszen az infánsnő XIV. Lajoshoz készült férjhez menni. Ám mielőtt átadta volna a kuriózumnak számító gyöngyöt, nem egyszer ő maga hordta. Szemtanúk szerint ugyanakkora becsben tartotta, mint a ’Portugália tükreként’ elhíresült hatalmas méretű, nagyjából 30 karátos tábla-csiszolású gyémántot. A Pelegrina tehát új tulajdonosával Franciahonba költözött, és Mária Terézia 1683-ban bekövetkező halála után egy többszáz éves vakfolt keletkezett történetében. Legközelebb 1826-ban Szentpétervárott tűnik fel, a kettő közötti időszakról inkább csak sejtéseink…

Tovább

Szerelmes Napkirály, avagy a titokzatos Mancini-gyöngy története

blog

Történetünk XIV. Lajos udvarából indul, ahol az ifjú király beleszeretett egy gyönyörű udvarhölgybe. A leány, Marie Mancini, Mazarin bíboros unokahúga volt. A két fiatal már éppen tervezgette közös jövőjét, amikor ahogy az már lenni szokott, az élet közbeszólt. „Élet” alatt, leginkább a Napkirály édesanyját, Anna királynét és magát a főminisztert, Mazarint kell érteni. Nem nézték túl jó szemmel a kibontakozó frigyet, hiszen ez egy cseppet sem szolgálta volna Franciaország érdekeit. És egy házasságnak ugyan mi más lehetne a célja, mint a diplomáciai kapcsolatok stabilizálása és erősítése…? Romantikus elképzeléseknek ekkortájt nem sok helye volt, és ezt jól belesulykolták Lajos fejébe is. Búcsú ajándékként Marie egy gyöngy fülbevalópárt kapott szerelmétől. Ha gyönggyel lehet szerelmet mérni, akkor ez a lány biztosan megértette, hogy…

Tovább