Szerző: ekszeresz

Aranygyapjas rendjel

blog

Az Aranygyapjas rendjel története Jó Fülöppel, Burgundia urával kezdődik, aki 1422-ben nem fogadta el az angol Térdszalagrendet (árulásnak tartotta hűbérura, a francia király ellen), inkább egy „saját kitüntetés” létrehozásáról álmodott. Fülöp herceg 1430. január 10-én váltotta valóra nagy álmát Bruggében (mai Belgium), ahol megalapította az Aranygyapjas rendet. Tette mindezt a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére. A rend létrehozása egybeesett Izabella portugál hercegnővel történő frigyre lépésével. A rendalapító új keresztes hadjárat megindítását és Jeruzsálem felszabadítását tervezte. A rend tagjai azok az előkelő, nemesi származású férfiak lehettek, akik a keresztény vallás erősítése érdekében teljesítettek szolgálatot. Az Aranygyapjas rend jelvénye a középkori gyakorlatnak megfelelően egy szimbolikus állat alak volt: arany kos(bőr), mely stilizált, kékzománcos, lángokat…

Tovább

Vaslady, akiről egy ékszert neveztek el….

blog

Ferronniére-nek hívjuk azt a vékony fejpántot, mely a reneszánsz korabeli hölgyek homlokát díszítette. Anyagát tekintve lehetett selyem, bársony, – vagy bőrpánt, netán fémszalag, melyet középtájon apró ékszerrel (nemesfém foglalatba épített csiszolt drágakővel) díszítettek. Később a 19. sz-ban újraéledt a ferronniére-ek divatja, de itt szalag helyett gyöngysort helyeztek a fejre, melyet nem ritkán lecsüngő gyémántok szegélyeztek. Ekképpen már nemcsak nappali, hanem esti viseletként is funkcionált az ékszer.   Eredete és az ékszer elnevezése a XVI. sz. elejéig nyúlik vissza: I. Ferenc francia király „La belle ferronniere”-ként emlegetett szeretőjétől származik, aki talán felesége, esetleg lánya volt egy vaskereskedőnek (franciául ferronnier). Más feltételezések szerint egy bizonyos Féron vagy La Ferron nevű ügyvéd hitvese volt. Leonardo da Vinci „La belle ferronniere”(1490-96) című festményén látható…

Tovább

Alma a fájától…

blog

A Cranach név bizonyára mindenkinek ismerősen cseng. Csakhogy itt most nem a reneszánsz festőfejedelemről Lucas Cranachról (1472-1553) lesz szó, hanem modern kori leszármazottjáról, Wilhelm Lucas von Cranachról (1861-1918). Nos, a XX. sz-i rokon sem szenvedett hiányt kreativitásban, ellenkezőleg, szorosan ősei nyomában járt. A ’nagy’ Cranachok  (Lucas és fiai: ifj. Lucas és Hans) a kor kiválóságai voltak, számos arckép fűződik nevükhöz. Hölgyportrék esetén mesterien, már-már plasztikusan adják vissza az általuk viselt ékszereket, így betekintést nyerhetünk egy olyan világba, ahonnan csak nagyon kevés ékszer maradt ránk (megsemmisültek, beöntötték őket, vagy egy későbbi kor ízlése szerint átalakították). Id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével, 1530-as évek; Budapest, Szépművészeti Múzeum Az ifjú Wilhelm Lucasra feltehetően nagy hatással volt a festődinasztia alapítója, hiszen szakmai…

Tovább

Ha Art Nouveau, akkor René Lalique

blog

Engedtessék meg, hogy rögtön exkuzálással kezdjem ezt az írást, de mérhetetlenül elfogult vagyok R. Lalique-kal kapcsolatban… Személy szerint, a legnagyobb Art Nouveau ékszerésznek tartom. Mind tervezés és kivitelezés, mind anyaghasználat területén géniuszi kreativitás és precizitás jellemzi munkáit. 1860-ban születetett a franciaországi Ay-ban, mely egy szőlőültetvényekkel borított kis falu (olyan jól ismert pezsgőmárkák otthona, mint a Veuve-Clicquot, és a Moët et Chandon). Véleményem szerint ez a nyugodt környezet, a lokális flóra –és fauna szeretete, -ismerete meghatározó lesz későbbi munkásságában.                         16 éves korától két évig élt Párizsban, ahol a híres-neves Louis Aucocq ékszerész tanonca volt, majd Londonban a Sydenham Art College növendéke lett. Ezutánvisszatért a francia fővárosba, ahol ékszereket, tapétákat,…

Tovább

A Darnley-ékszer titkos szimbólumai

blog

A Lennox- vagy Darnley-medál (1571-8), a brit királyi gyűjtemény egyik legfontosabb korai ékszere. Állítólag Lady Margaret Douglas, Lennox grófnője (1515-78) rendelte férje, Matthew Stewart, Lennox grófja és Skócia régense számára, aki 1571-ben esett el egy csatában. Az elméletek megoszlanak arról, hogy az ékszert milyen alkalomra készítették. A szív alakú arany medált polikróm zománc jelenetek díszítik. Előlap: Hit, Remény, Győzelem és az Igazság alakjai egy kék üveg cabochonnal kirakott szárnyas szívet öveznek. Körülötte feliratos fehér zománcos szegély található, a szív fölött a Győzelem és az Igazság bas-relief alakjai egy rubinokkal és tábla csiszolású smaragddal kirakott koronát tartanak. Mind a korona, mind a szív zsanérral rögzített, kinyitva két szívet láthatunk, melyeket egy-egy nyílvessző szúr át, valamint a 16. századi skót nyelvű jelmondatot:…

Tovább