Az Aranygyapjas rendjel története Jó Fülöppel, Burgundia urával kezdődik, aki 1422-ben nem fogadta el az angol Térdszalagrendet (árulásnak tartotta hűbérura, a francia király ellen), inkább egy „saját kitüntetés” létrehozásáról álmodott.
Fülöp herceg 1430. január 10-én váltotta valóra nagy álmát Bruggében (mai Belgium), ahol megalapította az Aranygyapjas rendet. Tette mindezt a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.
A rend létrehozása egybeesett Izabella portugál hercegnővel történő frigyre lépésével. A rendalapító új keresztes hadjárat megindítását és Jeruzsálem felszabadítását tervezte. A rend tagjai azok az előkelő, nemesi származású férfiak lehettek, akik a keresztény vallás erősítése érdekében teljesítettek szolgálatot.
Az Aranygyapjas rend jelvénye a középkori gyakorlatnak megfelelően egy szimbolikus állat alak volt: arany kos(bőr), mely stilizált, kékzománcos, lángokat szóró, fehér pettyes tűzkövekből álló láncszemekről csüng alá. Ausztriában egy arany szalag is kapcsolódott hozzá a „Pretium laborum non vile”, azaz „a munka becse nem csekély” jelmondattal.
A rend alapítását követően először a burgundi hercegek, majd a Habsburgok spanyol ágának és a spanyol örökösödési háború után mind a spanyol uralkodók, mind a Habsburgok osztrák ágának legfontosabb rendjele lett.
2022. 01. 10.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent