Napjainkban a férfiak egyre kevesebb ékszert viselnek, de nem volt ez mindig így… Most betekintést nyerhettek a barokk korszak magyar nemes urainak kincsesládájába, II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) viselete által. Süvegdísz – kalpagforgó Ez a reprezentatív, rendszerint nemesfémből készült ékszertípus formájában a kócsagtollat idézi, amelyet az ünnepi férfiviselet kiegészítőjeként, süvegbe tűzve viseltek. Eredete: a középkor vége felé nemeseink éremszerű díszeket, medályokat varrtak kalapjaikra, melyekhez általában tollbokrétát erősítettek. A többnyire madárszárny, vagy toll alakú kalpagforgó kifejezetten magyar jellegzetesség. Nevét onnan kapta, hogy a fej legcsekélyebb mozgására egy csavarmenet körül elforgott. A tollak közt a legkeresettebb volt a fekete kócsag, mely a fejedelmi méltóságnak volt egyik megkülönböztető jelvénye. Később a hölgyek körében megjelent ennek hajba tűzhető változata: az aigrette. Panyóka – láncos…
TovábbCímke: aranygyapjas rendjel
Aranygyapjas rendjel
Az Aranygyapjas rendjel története Jó Fülöppel, Burgundia urával kezdődik, aki 1422-ben nem fogadta el az angol Térdszalagrendet (árulásnak tartotta hűbérura, a francia király ellen), inkább egy „saját kitüntetés” létrehozásáról álmodott. Fülöp herceg 1430. január 10-én váltotta valóra nagy álmát Bruggében (mai Belgium), ahol megalapította az Aranygyapjas rendet. Tette mindezt a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére. A rend létrehozása egybeesett Izabella portugál hercegnővel történő frigyre lépésével. A rendalapító új keresztes hadjárat megindítását és Jeruzsálem felszabadítását tervezte. A rend tagjai azok az előkelő, nemesi származású férfiak lehettek, akik a keresztény vallás erősítése érdekében teljesítettek szolgálatot. Az Aranygyapjas rend jelvénye a középkori gyakorlatnak megfelelően egy szimbolikus állat alak volt: arany kos(bőr), mely stilizált, kékzománcos, lángokat…
Tovább