A Nagy Péter tojást 1903-ban készítette Peter Carl Fabergé, II. Miklós cár rendelésére, aki feleségének, Alexandra Fjodorovnának ajándékozta.
Az ún. „revival” neorokokó stílusú tojás Szentpétervár alapításának 200. évfordulóját volt hivatott szimbolizálni.
Készítése során felhasznált anyagok: sárga-, vörös és zöldarany (trois couleurs), platina, rózsa csiszolású gyémántok, rubinok, zománc, valamint elefántcsont alapra festett akvarellek, melyeket hegyikristály takar.
A tojáson található négy miniatür -B. Byalz munkái- közül 2 portré ábrázolás (Nagy Péteré és II. Miklósé), a másik kettőn tájképek szerepelnek. A veduták Szentpétervár átalakulását mutatják be, hiszen az egyiken az 1703-as állapotot (Néva mocsarán alapították a várost), a másikon pedig már a Téli Palotát láthatjuk 1903-ban.
A festmények körül elhelyezett zománcszalagok történelmi feliratokat rejtenek. A tojás alján a gyémántos koronával díszített kétfejű cári sas található.
A tojás azonban nem lenne teljes értékű a benne található „meglepetés” nélkül. Kinyitás után egy mechanikus szerkezet emel magasba egy arany szobrocskát, mely a francia szobrász, Étienne Maurice Falconet: Nagy Péter lovasszobrának kicsinyített mása. A miniatür zafír talapzaton pihen.
És hogy miért pont ez a figura található a tojásban, annak egy 19. századi legenda az oka, miszerint amíg ez a szobor áll Szentpétervár közepén, addig a várost ellenséges erők sosem kerítik kézre.
A Nagy Péter tojást 1930-ban Armand Hammer, amerikai vállalkozó vásárolta meg, majd adta tovább a New York-i székhelyű A la Vielle Russie részére. 1944-ben került végleges gazdájához, a híres műgyűjtőnő, Lillian Pratthoz, akinek halála után a Virginia Museum of Fine Arts-hoz került.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
2020. 06. 24.