ekszeresz | Ékszer és drágakő

Mouche-nak, azaz légynek hívják azokat a kozmetikai dekorációkat -tulajdonképpen műpöttyöket – melyekkel természetes anyajegyek híján, nők ezrei díszítették arcukat a rokokó korában. Ezek az apró tapaszok általában fekete (ritkán piros) selyemből vagy bársonyból készültek, melyeket aztán ragasztóval rögzítettek a megfelelő helyre. Nemcsak kör alakúak léteztek, előszeretettel használtak csillag, szív, és hold formájúakat is. A mouche-készletre azonban vigyázni kellett, mert könnyen elkallódtak a miniatür szépségpöttyök, ezért speciális dobozkában, ún. flastromtartóban tartották őket. Ezek anyaga lehetett: porcelán, ezüst, zománc, elefántcsont, melyeket aztán gyöngyház, vagy aranyberakással tovább díszítettek. Létezett több rekeszes, kompakt tároló is, melyben külön helye volt a púdernek, ecsetnek és a tapaszoknak. A flastromdivat kezdetben egyetlen darab felragasztásával indult, de ahogy az már lenni szokott, idővel túlzásba vitték. Hamarosan kialakult a…

Tovább

Benvenuto Cellini, a reneszánsz géniusz

2020.09.20. ekszeresz blog

Óriási hírnevéről saját maga gondoskodott egy könyvvel, „Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében”, melyet később Goethe fordított le. Kalandos, szenvedélyes életét erős öntetszelgő túlzásokkal ábrázoló önéletrajza a kor érdekes emberi dokumentuma. Érdekből, sértettségből, vagy dühből gyilkosságoktól sem riadt vissza. Élete során többször bebörtönözték, többek között az Angyalvárba is. Rengeteg verekedés, botrány és emberölés fűződik a nevéhez. Ennek ellenére VII. Kelemen pápa több megbízást adott neki. I. Ferenc, francia király megrendelésére pedig elkészíti a híres sótartót/Saliera (ma KHM, Bécs), melyért cserébe a király Petit-Nesle várát adományozta a művésznek. Másik fő munkájaként a firenzei Perszeusz bronz szobrot tartják számon (Loggia dei Lanzi). Érdekesség, hogy Cellini saját önarcképét is elhelyezte a szobor tarkóján. Ebben a korban az ékszerek és ötvöstárgyak…

Tovább