A szűz királynő

I. Erzsébet (1533-1603) A királynő meghatározó szerepet töltött be a reneszánsz kori Anglia divatjában, amely követte a spanyol udvar által diktált trendet. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt, jellegzetes fűzőt viselt, mely még inkább hangsúlyozta derekát, arcát hófehérre festette, hogy egykori himlőjének nyomait eltüntesse.   Uralkodása idején nagyszámú állami portré készült róla, melyeken gyakran jelenik meg burkolt, vagy kevésbé leplezett formában a katolikus egyháztól való elszakadás igénye, hiszen hol a spanyol armada pusztulása szolgál háttérként, hol Erzsébet ruhája és ékszerei utalnak független törekvéseire. Előszeretettel használt ugyanis igazgyöngyöt (Szűz Mária szimbólum) mely azt sugallja, hogy a Szent Szűz kultusza helyébe immár a szűz királynő adorációja léphet. A Ditchley-portrén (1592.) egy tetőtől talpig felékszerezett királynőt látunk, olyan fölényes terjedelmű ruhában, mely szinte…

Tovább

A fényűző reneszánsz gyöngyös csodái

A gyöngyök mindig önálló kasztot alkottak a drágaköveken belül. A XV. század újvilági tengereinek ajándéka még akkor is különc maradt, ha szépségben és értékben vetekedett a gyémánttal, smaragddal, vagy akár a rubinnal. Az a tény, hogy egy élőlénytől származik misztikussá, egyben hőn áhítottá tette. Az öreg kontinens arisztokrata, ill. tehetős polgári/kereskedő rétege néma ’hadjáratot’ indított a lehető legtöbb gyöngy megszerzéséért, hiszen az ekkorra már alapvető státuszszimbólummá vált. Térhódítása Kleopátra királynő nevéhez fűződik, aki lakomáján –egy szem pompás gyöngy segítségével – megnyert egy fogadást Antoniusszal szemben. Az Amerikából beáramló gyöngyök elindították a ’gyöngy-korszakot’ Európában, hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy külön szabályozni kezdték mely társadalmi rétegek birtokolhatják és viselhetik. A képeken látható ragyogó reneszánsz násfák rövid betekintést nyújtanak abba, ahogyan a kor…

Tovább

Chequers gyűrű

E nevezetes gyűrűt I. Erzsébet, angol királynő készíttette saját maga számára. Az ékszer megannyi titkot és szimbólumot rejt, kezdjük rögtön azzal, amelyik -a gyűrű viselése során- az érdeklődő szem számára láthatatlan marad, hiszen a gyűrűfej hátsó részén helyezkedik el.  Egy zománcból megmunkált madarat találunk itt, méghozzá főnixet, mely szimbólum Erzsébethez kapcsolódik a reneszánsz Angliában. A szent madarat az ókori egyiptomiak mitikus erővel ruházták fel, akkortájt ugyanis a Napisten megnyilvánulásának tartották. A legenda szerint, a főnix hosszú élete végén fahéj ágakból fészket épített magának. Miután a nap hevétől szárnyai lángra kapta, egész testével tűzbe merült és porrá égett. Hamvaiból ezután egy új, fiatal főnixmadár kelt életre. E képessége folytán egyedülálló jelenség fajtársai között, csakúgy mint Erzsébet, aki nőként uralkodott emberek milliói…

Tovább