Jules Mazarint (1602-1661) úgy ismerjük, mint olasz-francia diplomatát, egyházi politikust és államférfit. Én arról az oldaláról szeretném bemutatni nektek, ami talán kevésbé ismert; annak ellenére, hogy ő volt a barokk éra egyik leglelkesebb műgyűjtője, művészet pártolója és drágakő ismerete is messze felülmúlta kortársaiét. Szegény családból származott, de annál nagyobb ambíciókkal rendelkezett, így hamarosan bekapcsolódott a római politikai életbe. Szívós munkával azt is elérte, hogy fő mentorának, Richelieu bíborosnak helyére lépett a francia udvarban. XIV. Lajos még pólyás volt, mikor Mazarin-nel összefonódott sorsa, hiszen a bíboros tartotta keresztvíz alá. Később ő lett nevelője, majd 1642-től főminisztere is. Pletykák már akkor is szép számmal láttak napvilágot és mind azt suttogták, hogy a királyné, Ausztriai Anna (XIII. Lajos özvegye) és a mi jó…
Tovább