Kategória: blog

Szent Jakab és az ő kagylója

blog

Szent Jakab apostol Szent János apostol és evangélista bátyjára, az első vértanú apostolra, a gyógyszerészek, kalaposok, kereskedők, szatócsok, utasok, zarándokok védőszentjére emlékezünk ünnepén, július 25-én. Jakab Betszaidában született és eredendően, apja nyomdokain haladva halászatból élt. Spanyolországi zarándokútja után széles karimájú, kéregető, alamizsnagyűjtő, kagylóval díszített kalapban, vándorbottal, tarisznyával, kulaccsal, zarándokköpönyegben tért haza övéihez. A pap különleges áldással fogadta. Egész életében nagy tiszteletben, sőt tekintélyben volt része, hiszen az akkori közhit szerint kegyelmi kiváltságokat hozott a közösség számára. Santiago de Compostela A középkor egyik leghíresebb búcsújáróhelye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostelában. Spanyolország Jakab kultuszával lépett be a középkor európai világába. A VIII. századtól él az a hagyomány az egyházban, hogy Jakab missziós útján eljutott a mai Spanyolország területéig. Nem tudjuk,…

Tovább

Fejedelmi ékszerek

blog

Napjainkban a férfiak egyre kevesebb ékszert viselnek, de nem volt ez mindig így… Most betekintést nyerhettek a barokk korszak magyar nemes urainak kincsesládájába, II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) viselete által. Süvegdísz – kalpagforgó Ez a reprezentatív, rendszerint nemesfémből készült ékszertípus formájában a kócsagtollat idézi, amelyet az ünnepi férfiviselet kiegészítőjeként, süvegbe tűzve viseltek. Eredete: a középkor vége felé nemeseink éremszerű díszeket, medályokat varrtak kalapjaikra, melyekhez általában tollbokrétát erősítettek. A többnyire madárszárny, vagy toll alakú kalpagforgó kifejezetten magyar jellegzetesség. Nevét onnan kapta, hogy a fej legcsekélyebb mozgására egy csavarmenet körül elforgott. A tollak közt a legkeresettebb volt a fekete kócsag, mely a fejedelmi méltóságnak volt egyik megkülönböztető jelvénye. Később a hölgyek körében megjelent ennek hajba tűzhető változata: az aigrette.   Panyóka –  láncos…

Tovább

A Nap ragyogó cseppje

blog, cimlap

Első pillantásra furcsának tűnhet a cím, de esetünkben a Napnak nem tűző sugara, hanem tündöklő cseppje van… A Cora Sun-Drop gyémánt, a világ legnagyobb ismert csepp/körte alakú sárga színű gyémántja, súlya 110,3 karát (22,06 g).  A Sotheby’s genfi árverésén 10,9 millió dolláros (sárga gyémántok közötti) rekord áron kelt el. 2010-ben, Dél-Afrikában találták. A vizsgálatok szerint 1-3 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Színe: az intenzív sárga színt, vagy „élénk fancy sárgát”, ahogy a szakértők nevezik, a gyémánt szénmolekuláiba szorult és évezredek alatt megkeményedett nitrogénmolekulák adják. A sárga az ötödik legritkább szín a gyémántok között, a piros, a zöld, a kék és a rózsaszín után. A jó koloritú gyémántok „fantázia színű” elnevezést kapnak, de minden 1000 gyémántból csak 1 színe megfelelő ahhoz, hogy…

Tovább

Abszolút & szentimentális

blog

Az olyan híres uralkodók, mint Viktória királynő, -akinek személyisége és hosszú uralkodása meghatározta a XIX. századi Brit Birodalmat-, stratégiai szempontból használták a portrékat és az azon ábrázolt ékszereket, így akarták abszolút tekintélyüket még inkább kifejezni. A 1859-es keltezésű, Franz Xaver Winterhalternek tulajdonított képmáson a 40 éves királynő hatalma csúcsán jelenik meg, azt a koronát viselve, amelyen egy lóhere, egy bogáncs és egy rózsa jelképezi az Egyesült Királyság három tagállamát – Írországot, Skóciát és Angliát. Koronázásakor viselt 161 karátos gyémántnyaklánca evidens jelképe robusztus gazdagságának.   Viktória balján található koronázási korona hatalma székhelyére, a Buckingham-palotára vezeti a tekintetet. A korona elején található hatalmas Stuart-zafír és a Fekete Herceg rubin (melyről későbbi vizsgálatok bebizonyítottak, hogy valójában spinell), a brit uralkodók töretlen sorában évszázadokon…

Tovább

A szűz királynő

blog

I. Erzsébet (1533-1603) A királynő meghatározó szerepet töltött be a reneszánsz kori Anglia divatjában, amely követte a spanyol udvar által diktált trendet. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt, jellegzetes fűzőt viselt, mely még inkább hangsúlyozta derekát, arcát hófehérre festette, hogy egykori himlőjének nyomait eltüntesse.   Uralkodása idején nagyszámú állami portré készült róla, melyeken gyakran jelenik meg burkolt, vagy kevésbé leplezett formában a katolikus egyháztól való elszakadás igénye, hiszen hol a spanyol armada pusztulása szolgál háttérként, hol Erzsébet ruhája és ékszerei utalnak független törekvéseire. Előszeretettel használt ugyanis igazgyöngyöt (Szűz Mária szimbólum) mely azt sugallja, hogy a Szent Szűz kultusza helyébe immár a szűz királynő adorációja léphet. A Ditchley-portrén (1592.) egy tetőtől talpig felékszerezett királynőt látunk, olyan fölényes terjedelmű ruhában, mely szinte…

Tovább